Vettem a bátorságot és rendeltem egy műszaki cikket, egy Bluedio N2 bluetooth fülhallgatót az Aliexpress hatalmas kínálatából. Pont olyan áron volt, hogy még bőven megérte kipróbálni, de már nem tűnt gagyinak.

Nagy reményeket természetesen nem fűztem hozzá, de azért örültem volna, ha edzés közben nem zavar a fülhallgató kábele. Az elvárásom mindössze annyi volt, hogy működjön és tudjak zenét hallgatni.

Meg is kaptam a remek kis eszközt és meg kell mondjam egészen minőséginek tűnt. Kibontottam, kipróbáltam és meglepődtem. Egészen jól szólt. Na persze tudni kell rólam, hogy nem vagyok valami vájtfülü, aki csak lossless hangfájlokat képes meghallgatni a Focal Utopia III hangfalain.

Örültem is, mint Uber a taxisblokádnak. Van egy fülesem és jóval kevesebbet adtam ki rá, mint amennyit itthon egy bluetooth fülesért kellett volna.

A döbbenet másnap jött. A buszon ülve nem volt különösebb problémám, szólt a zene a fülemben és talán egyszer egy pillanatra megakadt a hang, na de amikor sétálni kezdtem miközben a telefon a zsebemben volt, akkor olyan érzés fogott el, mintha Nagykanizsa diszkójában hallgattam volna a rezidens dj-t, aki 10 másodpercenként leveszi a zene hangját, hogy elmondja mennyire jó a hangulat. A remek kis fülesem állandó jelleggel eldobta a jelet.

Gondoltam szólok a forgalmazónak, hogy mi a proléma. Azt a választ kaptam, hogy a nadrág tompíthatja a jelet, ezért lehetett a gond. Hát kipróbáltam a laptopommal is, úgy hogy egy gurulós széken eltávolodtam majd közeledtem miközben szólt a zene. Az eredmény ugyanaz volt. Amikor ezt is szóvá tettem, akkor annyit mondtak, hogy küldjem nyugodtan vissza és küldenek egy újat. Megnéztem mennyibe került volna nekem ez a csere és úgy döntöttem, hogy nem küldöm vissza a fülest. Mivel pedig használni nem tudom, jó lesz egy bejegyzésnek a blogra.

Ha valakit mégis érdekelne, akkor itt elérheti.